Holdkőzettel próbált meg üzérkedni egy nő az Egyesült Államokban - sikertelenül.
Csillagászati árat kért a kőért, 1,7 millió dollárt, és már-már azt hitte, nyélbe ütötte az üzletet, amikor a vevő felfedte, hogy ő valójában a NASA - az amerikai űrkutatási hivatal - ügynöke. Mivel a holdkőzet nemzeti kincsnek számít az Egyesült Államokban, törvénytelen árusítani, így a nő rács mögé került. Akkor sem jár túl jól, ha kiderül, hogy a kőzet nem is holdi, hanem földi, utóbbi esetben ugyanis csalásért ítélhetik el.
Holddarabkája van egyébként mindegyik amerikai tagállamnak, továbbá 136 országnak - legalábbis kellene, hogy legyen. Még Richard Nixon elnök ajándékozott az amerikai Holdmissziók gyűjtéséből. A Holdat ugyan nem "hordták le", de 4 mázsányit hoztak belőle, mintegy 2200 kőzetdarabot. Nemrégiben egy "leltározás" kiderítette, hogy 10 amerikai tagállam és mintegy 90 ország nem tud elszámolni saját Holddarabkájával.
Négy mázsányi ajándékot hoztak a Holdról az amerikaiak
A törvényi tilalom ellenére van fekete piaca a Holdnak, és dollármilliókra tehető az "utcai" kőzetárfolyam, így a szóban forgó holdárusnő már csak a hitelesség kedvéért sem kínálhatta olcsón portékáját, melyről még nem tudni, hogy földi-e vagy "égi", de a NASA különleges laboratóriumi vizsgálatokkal könnyedén kideríti. Ha a kő tartalmaz armalcolitet - ezt az ásványt a Holdon fedezték fel -, akkor valódi.
Az armalcolite elnevezés egyébként ARMstrong, ALdrin, COLlins nevek beütőiből tevődik össze, a három űrhajóséból, akik először jártak a Holdon. A nőt őrizetbe vétele után elengedték, még nem indult ellene eljárás.